Tunde

Kedves Kis kávézó nem messze az Operett színháztól.
Előadás előtt még jó bemenni, bár az oroszoknál az a szokás, hogy hamarabb mennek a színházba és elmennek a színházi büfébe.
Ez szép, jó helyen van, könnyen megközelíthető. Édességeke, több fajta tea, kávé.

A Római Színház előtt található, és a legjobban az Ammani Citadella bejáratától látható. Egyes oszlopok magasabbak, mint a többi, az elmúlt több, mint 1000 év, különbözőképpen sérültek, szenvedtek el károsodást.
Úgy tűnik, ezek az oszlopok a színház előtti tetőt támasztották alá, amely fedett menedékként szolgált a színház látogatói számára. A tető az idő múlásával megsérült, és ami megmaradt, azok különböző magasságú oszlopok, de minden bizonnyal ezek tükrözik a római kori építmények nagyszerűségét és időállóságát.
​

Bementem ebbe a bevásárlóközpontba, mert régen piac volt. Csalódás volt, piac nincs, igaz még így is kereskedők vannak, de mégis.
Van benne egy nagy közért rész, fent pepco, kisállat eledel bolt. Nem voltak sokan tetszett, megéri megnézni, szép az épület.
A főváros közgyűlése még 1894-ben döntött a vásárcsarnok építéséről, de a csarnokot csak 1900–1901-ben építették fel Klunzinger Pál tervei szerint. A Központi Vásárcsarnokra emlékeztető belső térben 690 árudát hoztak létre 3156 m² alapterület nagyságon. A főhajóhoz merőlegesen négy kereszthajó kapcsolódik, melyeket íves alsó övű rácsos tartóval soroltak közvetlenül egymás mellé. Az épület vasszerkezeteit a Schlick gyár készítette. A csarnokot 1902. április 13-án nyitották meg a nagyközönség előtt, a megnyitón pedig jelen volt Márkus József budapesti főpolgármester is.
Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká akarták – sikertelenül – átalakítani. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet.

Nem messze a Nyugati pályaudvartól, az Eiffel téren van ez a kávézó.
Sok kávé, választani sem lehet. Én benn ültem le, de kinn is vannak asztalok, nekem túl hangos (utca zaja) helynek tűnt.
Azért illene, hogy legalább legyen wifi, akkor az egyéni beülők is is komfortosabban éreznék magukat.

Róma számos gyönyörű szökőkútja közül az egyik! A Triton-kútnak nagyon érdekes története van, és szépségében és építészetében semmiképpen sem marad el a többi római szökőkúttól.
Bernini férfisellőként, félig hal-, félig emberként ábrázolja a tritont, aki egy hatalmas kagylón térdel, amit négy delfin farokuszonya tart. Hátra van hajtva a feje és a kezeivel egy kagylóhéjból készült kürtöt tart ajkaihoz, amiből vízsugár szökik az ég felé. Régebben sokkal magasabbra emelkedett a vízsugár, mint ma.
A szökőkút alapját négy delfin alkotja, amik pikkelyes farkaikkal körülfogják VIII. Orbán pápa címerét a pápai fejdísszel, a keresztbe tett kulcsokkal és a három méhecskével. A delfineket a heraldikai hagyományok szerint ábrázolja Bernini, nem úgy, ahogy a valóságban kinéznek.
Ami meglepő és nagyon szép, hogy minden szökőkútban tiszta a víz, sokan még is isznak belőle, de szerintem jobb, ha boltban veszünk vizet. A szökőkút kék vize azért nem látszik fényképezéskor.